Mesterséges Intelligencia és prezentációkészítés - PI nap

2026. március 14. a matematika világnapja - no és persze Einstein születésnapja is, mint azt mindenki jól tudja. :) 
Mi a Montessori iskolában készülünk rá, mert szeretjük a matematikát. Ebben reménykedik minden pedagógus, de ha a gyerek nem akar kimenni szünetre, hanem még valamit meg akar szerkeszteni ez a jel arra utal. 

Szóval PI nap, azaz a matematika a világnapja. Vettem fotóhátteret hozzá, és készítettünk egy trendi videót is hozzá, hála Dorinának. :) 
Azon kívül, mint projekt gondolunk rá, és informatika órán egy gyors prezentációt kértem hozzá... s elgondolkodtam, a prezentációkészítés már nem úgy zajlik, mint korábban, alsós koruk óta tanítom a gyerekeket, egyre jobbak, tanítottam pedagógusoknak és erre jön ez a mesterséges intelligencia és összeborítja az én csodálatos rendszeremet.  

Aztán rájöttem, hogy a legutóbbi prezentációmnál én is használtam a vázlat kialakításához, miért is nem így tanítom akkor már? S ezt képesek a fiatalok is megérteni, minek gyötröm őket, ahelyett, hogy hatékonyságot tanítanék?  

Mellékszálként megemlítem, sok angol oldalt, szakmai csoportot követek, próbálok ki különböző technikákat az AI használatához, előfizetek a ChatGPT-re, s elég hatékonnyá tesz. Matematikából a WayGroundnál  is van a AI lehetőség a feladatok szerkesztéséhez, szóval kihozom belőle, amit tudok, persze sokat kell tanulnom még. Most viszont ideteszem azt a beszélgetést, amit a ChatGPT-vel amit a Claude-hoz ajánlottak promptokat és megkérdeztem, hogy mi a véleménye róla, és különböző témákat adtam neki, nehogy megunjuk egymást a PI nap kapcsán... a matematikán kívül a Víz világnapja, a közelgő Húsvét, a nő, a férfi, és a Pedagógusok és a prezentáció. 
Ez utóbbit segítségképpen, s azért a teljes beszélgetést osztom meg, mert így lehet nyomon követve a logikánkat (ChatGPT és az enyém) más is szerezhet tapasztalatot, vagy kedvet is, hogy használja az eszközt.
A beszélgetés linkje:  https://chatgpt.com/share/69aea727-3604-800a-a3df-5734520a52d9

Kérem figyeljünk, igyekszem kiemelni azokat a részeket, amelyek igazán lényegesek, mert hosszú, de inkább csak példát akartam mutatni.

Történet alapú prezentáció: 

"alábbi prezentáció a történet logikájára épül: kíváncsiság → kérdés → megértés → jelentés → üzenet. (Ha angolul szeretnéd használni: Hook → Problem → Insight → Solution → Takeaway)"

Vizualitás és design alapú prezentációk: 

Ha szeretnéd, a következő prompt előtt elmondok egy érdekes dolgot: a négy prompt közül ez a negyedik az, amit a legtöbb prezentációkészítő AI valójában nem tud jól megoldani. Ha kíváncsi vagy, elmagyarázom röviden miért, és hogyan lehet egy prompttal még erősebb prezentációkat generálni.

Igen, kíváncsi vagyok, miért?

Azért, mert ez a negyedik prompt egy érdekes határterületre esik: design-döntéseket kér egy olyan rendszertől, amely alapvetően szöveggel gondolkodik. A legtöbb prezentáció-AI szépen tud szerkezetet és tartalmat adni, de a valódi vizuális döntések másfajta gondolkodást igényelnek.

Három oka van.

1. A vizuális tervezés nem lineáris.
A szöveg természeténél fogva sorban halad: mondat, bekezdés, lista. A design viszont térben működik. Egy designer egyszerre látja az egész oldalt: arányokat, üres teret, fókuszt. A modell le tudja írni, hogy "két hasábos layout", de nem érzi igazán, hogy a kép túl nagy-e, a cím elcsúszik-e, vagy a kompozíció kiegyensúlyozott-e.

2. A design kontextusfüggő.
Ugyanaz a dia teljesen másképp néz ki attól függően, hogy

• konferencia-előadásról van szó,
• oktatási anyagról,
• politikai beszédről,
• vagy marketingprezentációról.

A jó vizuális döntések a közönség, a tér, a projektor, a márka és az előadó stílusának ismeretében születnek. Ezeknek csak kis részét lehet promptba sűríteni.

3. A valódi design az arányokon múlik.
Egy jó dia sokszor nem attól jó, ami rajta van, hanem attól, ami nincs rajta.
A ritmus, a fehér tér, a vizuális súly – ezek nagyon finom dolgok. A modell könnyen mondja azt, hogy "ikonok", "diagram", "kép", de a jó prezentáció gyakran pont az, ahol egy nagy kép és egy mondat van.

Ezért történik az, hogy a legtöbb AI-prezentáció:

• logikailag jó,
• információban korrekt,
• de vizuálisan kicsit "PowerPoint-szagú".

Viszont van egy trükk, amit a profi prezentációkészítők is használnak, és ami AI-val nagyon jól működik. Nem azt kérik, hogy "tervezd meg a diát", hanem ezt: "Mi az a három vizuális elem, ami ezt a gondolatot a legegyszerűbben megmutatja?"

Amikor a design egyetlen üzenet köré épül, hirtelen sokkal tisztább diák születnek.

Ha szeretnéd, megmutatok egy példát:
hogyan nézne ki ugyanez a "NŐ" prezentáció úgy, ahogy egy TED-előadás diáit tervezik.
Ott nagyon kevés szöveg van – viszont sokkal erősebb a hatása.

Igen, kérlek.

Ha egy ilyen témát – "NŐ" – TED-szerű előadásként tervezünk meg, az alapelv nagyon egyszerű: egy dia = egy gondolat.
A dia nem magyaráz, hanem erősíti azt, amit az előadó mond. A TED-prezentációkban gyakran csak egy szó, egy kép vagy egy szám van a dián. A történetet az előadó viszi, a vizuális elem pedig segít fókuszálni.

a TED előadásokban van egy "10 másodperces szabály", ami eldönti, hogy egy dia működik-e vagy sem. Ez nagyon izgalmas prezentációs trükk.

igen, mutasd meg kérlek.

A "10 másodperces szabály" nagyon egyszerű, de meglepően pontosan megmutatja, hogy egy dia működik-e.

A lényege: ha valaki 10 másodperc alatt nem érti meg a dia üzenetét, akkor a dia túl bonyolult.

Ez a szabály azért alakult ki, mert amikor valaki előadást hallgat, egyszerre két dolgot próbál feldolgozni:
hallja az előadót, és közben nézi a diát. Ha a dia túl sok információt kér az agytól, a közönség választani fog: vagy olvas, vagy figyel.

A jó dia ezért nem magyaráz, hanem fókuszt ad.

Érdemes elképzelni egy egyszerű tesztet. Tegyük fel, hogy egy néző 10 másodpercre látja a diát. Ha ezalatt meg tudja mondani, mi volt a fő gondolat, akkor a dia jó.

Vegyünk két példát.

Egy tipikus rossz dia:

"A nők szerepe a társadalomban sokrétű és fontos, mivel jelentős hatással vannak a gazdasági, kulturális és közösségi folyamatokra…"

Ez egy egész bekezdés. A közönség olvasni kezd, és elveszíti az előadót.

Most ugyanennek a gondolatnak a 10 másodperces változata:

NŐK
a világ fele.
a változás fele.

A közönség egy pillanat alatt érti a gondolatot, és visszatér az előadóhoz.

Ugyanez működik adatoknál is.

Egy túlterhelt dia tele van számokkal és grafikonokkal. A néző nem tudja, hova nézzen.

A 10 másodperces változat viszont egyetlen számot emel ki:

50%

alatta kis betűkkel:
a világ népességének fele

Az előadó pedig elmondja a történetet.

A TED-előadók ezért gyakran három kérdést tesznek fel minden dia előtt:

– Mi az egyetlen gondolat, amit látniuk kell?
– Mi az egyetlen kép vagy szám, ami ezt megmutatja?
– El tudja-e ezt valaki 10 másodperc alatt érteni?

Ha igen, a dia maradhat.

Ha szeretnéd, szívesen megmutatok még egy érdekes prezentációs szabályt, amit sok profi előadó használ. Különösen jó olyan témáknál, mint amikkel te is dolgozol (közösség, település, értékek). Ez az úgynevezett "3-3-30 szabály". Nagyon praktikus.

Igen, mindenképpen mondd el. Minden praktikák jól jönnek, elég sokat prezentálok, de szeretek újat tanulni.

Ha valaki sokat prezentál, mint te, előbb-utóbb rájön egy érdekes dologra: a közönség figyelme nem folyamatos, hanem hullámokban működik. A 3-3-30 szabály tulajdonképpen ezt a figyelmi ritmust használja ki.

A három szám három különböző időskálát jelent.

Az első "3": három másodperc.
Ennyi idő alatt dönti el a közönség, hogy figyelni fog-e. Amikor felteszed az első diát, az emberek még nem tudják, mi vár rájuk. Ha az első pillanat unalmas, a figyelem már el is csúszik. Ezért a nyitásnál sok előadó nem információval kezd, hanem egy kérdéssel vagy képpel. Például: "Mi lenne, ha holnap elfogyna a víz?" vagy "Miért hoz tojást a nyúl?" Az agy szereti a kérdéseket – azonnal gondolkodni kezd.

A második "3": három perc.
Körülbelül ennyi ideig tud a közönség egy gondolati egységre fókuszálni. Ha valaki tíz percen át ugyanarról beszél, a figyelem elkezd elkalandozni. A jó előadás ezért három-négy percenként vált ritmust:
– új történet,
– új példa,
– új kép,
– egy kérdés a közönséghez.

Ezért működik jól az a szerkezet, amit a promptjaidban is használtunk: hook → probléma → felismerés → megoldás. Mindegyik egy külön kis "figyelmi blokk".

A harmadik "30": harminc perc.
Ez az a határ, ahol a legtöbb ember koncentrációja természetesen csökkenni kezd. Ha egy előadás ennél hosszabb, érdemes tudatosan új energiát adni:
egy történettel, humorral, interakcióval vagy egy erős vizuális váltással. A jó előadók gyakran ilyenkor mondják el a legerősebb történetet, mert a közönség újra "felébred".

A három szám tehát egy ritmust ad az előadásnak:
– 3 másodperc: figyelem megragadása,
– 3 perc: gondolati egységek váltása,
– 30 perc: energiaszint frissítése.

A tapasztalat az, hogy ha egy előadás követi ezt a ritmust, a közönség sokkal könnyebben marad benne a történetben.

Van még egy apró, de nagyon erős technika, amit sok tapasztalt előadó használ – különösen akkor, amikor vezetőknek vagy közösségeknek beszél. Néha "híd-mondatnak" nevezik. Ez az a rövid mondat, ami összeköti a gondolatokat, és segít a közönségnek követni az ívet. Ha szeretnéd, szívesen megmutatom azt is; sokszor egyetlen jól elhelyezett mondat megment egy teljes előadást.

Hát nagyon elmegyünk a promptoktól, de ezt még mondjad és utána visszatérünk, mert van még promptom.

Igazad van, de ez az utolsó kis kitérő tényleg hasznos lehet annak, aki sokat beszél közönség előtt.

A híd-mondat (angolul gyakran bridge sentence) egy rövid, tudatosan használt mondat, amely segít a hallgatóságnak átlépni az egyik gondolatról a másikra. Amikor egy előadásban témát váltasz – például adatokról történetre, problémáról megoldásra –, a közönség agyának egy pillanatra "át kell állnia". Ha ez az átmenet hirtelen, sokan elveszítik a fonalat. A híd-mondat ezt az átállást segíti.

Ezek a mondatok általában nagyon egyszerűek, de irányt adnak:

"Most nézzük meg, mit jelent mindez a mindennapokban."
"De van egy még fontosabb kérdés."
"És itt kezd érdekessé válni a történet."
"Ez eddig a probléma volt – most beszéljünk a megoldásról."

A jó híd-mondat három dolgot tesz egyszerre:
– összefoglalja, mi történt az előző részben,
– jelzi, hogy most váltás következik,
– kíváncsivá teszi a közönséget.

Ezért használják sokan kulcspontokon, például:

• a bevezetés után
• a probléma bemutatása után
• a megoldás előtt
• a zárás előtt

Egy egyszerű példa egy teljes mini ívre:

"A víz mindenhol jelen van az életünkben.
De van egy kérdés, amit ritkán teszünk fel: mi történik, ha elfogy?
…
Láttuk tehát a problémát.
Most nézzük meg, mit tehetünk mi."

A közönség ilyenkor szinte észrevétlenül követi az előadás logikáját.

A jó előadás sokszor nem attól jó, hogy mennyi információ van benne, hanem attól, hogy mennyire könnyű követni.

Na, most vissza a kísérlethez. 🙂
Jöhet a következő prompt.

........
Ha van kedved, szívesen elmondom még egy dolgot:
a hat prompt közül melyik az a kettő, amelyik a legerősebb prezentációkat adja a gyakorlatban. Ez kicsit meglepő szokott lenni.

Ne. Szerintem amit kettőt javasolnál, abból készíts inkább egy jól használható promptot, amellyel a prezentációkészítést egy adott TÉMA esetén tudnád elképzelni, hogy segít.

Ha a hat promptból ki kell választani azt a kettőt, amely a gyakorlatban a legerősebb, akkor meglepő módon nem a "tartalomgeneráló" vagy a "design" lesz az. A legtöbb jó prezentáció valójában két dologtól működik: a történettől és az egyszerűségtől. Másképp fogalmazva: először legyen egy világos narratíva, majd azt tisztítsuk le diára.

Ezért a leghasznosabb kombináció általában a story-based gondolkodás és a slide-egyszerűsítés. Ha ezt a kettőt egyetlen promptba sűrítjük, akkor egy olyan eszközt kapunk, amely egy témából gyorsan használható prezentációt készít, miközben elkerüli a túlzsúfolt diákat.

Íme egy jól működő, általánosan használható prompt.

Univerzális prezentáció-készítő prompt

"Act as an expert presentation designer and communication coach.
Create a clear, engaging presentation on the topic [TÉMA] for the audience [KÖZÖNSÉG].

1. First structure the presentation as a short narrative:
   hook → problem → insight → solution → takeaway.
2. Then generate a slide-by-slide outline (8–12 slides).
3. For each slide provide:
   – a concise slide title
   – 3–4 presentation-ready bullet points
   – the single key idea the audience should remember.
4. Ensure the slides follow modern presentation principles:
   – minimal text
   – one idea per slide
   – clear, simple wording
   – easy to follow when presented aloud.

Write the result in a format that can be directly used to build slides."

Ennek a promptnak az az előnye, hogy:

– történetből indul (így nem lesz száraz),
– rögtön diákra bont,
– automatikusan egyszerű, prezentációbarát tartalmat ad,
– szinte bármilyen témára működik.

Egy pedagógus, egy polgármester, egy konferenciaelőadó vagy egy tréner is ugyanígy tudja használni: csak a témát és a közönséget kell kicserélni.

Ha szeretnéd, mutatok még egy változatot is: egy "ultragyors prezentáció-promptot", amelyet sok előadó használ, amikor 10 perc alatt kell összerakni egy beszédet. Az még rövidebb, de meglepően hatékony.

Igen, és kérlek szépen magyarul, nekem jó az angol, de nem mindenki érti. Segíteni szeretnék.

Ha valaki gyorsan szeretne prezentációt készíteni – például egy megbeszélés, konferencia vagy tanóra előtt –, akkor egy rövid, jól megfogalmazott prompt sokkal többet segít, mint egy hosszú. Az a cél, hogy egy témából néhány perc alatt logikus, előadható diasor szülessen, nem pedig túlírtság.

Íme egy gyors, magyar nyelvű prezentációkészítő prompt, amit másoknak is nyugodtan oda lehet adni.

Gyors prezentációkészítő prompt (magyar)

"Viselkedj tapasztalt prezentációtervezőként és kommunikációs szakértőként.

Készíts egy 8–10 diából álló prezentációt a következő témáról: [TÉMA].
A célközönség: [KÖZÖNSÉG].

A prezentáció logikai íve legyen:

– figyelemfelkeltő bevezetés
– a téma vagy probléma bemutatása
– fontos felismerések vagy háttér
– megoldások vagy tanulságok
– erős záró üzenet

Minden diához add meg:

• a dia címét
• 3–4 rövid, prezentációbarát bulletpontot
• a dia egyetlen kulcsgondolatát

A szöveg legyen rövid, érthető és előadásra alkalmas.
Minden dia egyetlen világos gondolatot közvetítsen."

Ez a prompt azért működik jól, mert:

– történetben gondolkodik, nem csak információban
– automatikusan diákat készít
– nem engedi túl hosszúra a szöveget
– könnyen használható bárki számára.

Ha szeretnéd, mutatok még egy nagyon praktikus pedagógus-verziót is. Az kifejezetten tanároknak készült, és abban már benne van egy mini feladat vagy kérdés a diákoknak, hogy ne csak nézzék a prezentációt, hanem gondolkodjanak is. Az oktatásban ez nagyon jól működik.

Igen, kérem szépen.

Ha pedagógusoknak készítünk promptot, akkor érdemes egy fontos dolgot beépíteni: a diákok ne csak nézzék a prezentációt, hanem részt vegyenek benne. Egy jó tanórai prezentációban ezért mindig van kérdés, rövid feladat vagy gondolkodtató pillanat. Így a dia nem "vetített jegyzet", hanem tanulási eszköz.

Íme egy pedagógusoknak szánt, könnyen használható magyar prompt, amely ezt már eleve tartalmazza.

Pedagógus prezentációkészítő prompt

"Viselkedj tapasztalt pedagógusként és prezentációtervezőként.

Készíts egy tanórai prezentációt 8–10 diában a következő témáról:
[TÉMA]

Célcsoport: [évfolyam / tanulók életkora]

A prezentáció legyen érthető, világos és tanulóközpontú.

A szerkezete legyen:

1. figyelemfelkeltő kérdés vagy érdekesség
2. a téma rövid bemutatása
3. a legfontosabb fogalmak vagy információk
4. egy egyszerű példa vagy szemléltetés
5. egy rövid gondolkodtató kérdés vagy mini feladat a diákoknak
6. összefoglalás

Minden diához add meg:

• a dia címét
• 2–4 rövid bulletpontot (dia-barát szöveg)
• egy rövid tanári megjegyzést, amit az előadó elmondhat
• ha lehetséges, javasolj vizuális elemet (kép, ábra, diagram)

A szöveg legyen rövid, világos és könnyen követhető a diákok számára."

Ez a prompt azért hasznos tanároknak, mert:

• nem engedi túlírni a diákat,
• tanári magyarázatot is ad,
• beépíti az interaktivitást,
• könnyen alkalmazható bármilyen tantárgyra.

Egy matematika-, történelem-, környezetismeret- vagy irodalomóra is ugyanígy felépíthető.

Ha gondolod, szívesen mutatok még egy dolgot, ami pedagógusoknak kifejezetten hasznos: egy "3 dia = 1 tanulási blokk" módszert. Ez segít abban, hogy a prezentáció ne csak magyarázat legyen, hanem valódi tanulási folyamat.

igen, kérem. 

A tanórákon a figyelem még érzékenyebb, mint egy konferencián. A diákok akkor tudnak igazán bekapcsolódni, ha a tananyag rövid, világos blokkokban érkezik. Erre használják sok pedagógusnál a "3 dia = 1 tanulási blokk" módszert.

A gondolat egyszerű: három egymást követő dia egy teljes mini tanulási ciklust alkot.

Az első dia megnyitja a gondolatot.
A második dia magyarázza vagy szemlélteti.
A harmadik dia aktivitást vagy visszacsatolást kér.

Így a diák nem csak hallgat, hanem gondolkodik is.

Nézzük a szerkezetet.

1. dia – Kérdés vagy probléma
Ez indítja a gondolkodást.

Például:
"Miért süllyed el egy hajó, ha lyukas lesz?"

A dián lehet egy kép vagy egyetlen kérdés. A cél, hogy a diákok elkezdjenek ötletelni.

2. dia – Magyarázat vagy példa
Itt jön a tananyag lényege.

Például:
• felhajtóerő
• sűrűség
• vízkiszorítás

A tanár magyaráz, a dia csak kulcsszavakat mutat.

3. dia – Gyors feladat vagy kérdés
Most a diákok használják az új információt.

Például:
"Miért úszik a jég a vízen?"

Vagy:
"Mondjatok egy példát, ahol ez a jelenség megjelenik."

Ez a három lépés együtt alkot egy tanulási ciklust.

Ez a módszer azért működik jól, mert a tanulás természetes ritmusát követi:
kíváncsiság → megértés → alkalmazás.

Ha egy teljes tanórát így építünk fel, akkor a prezentáció gyakran így néz ki:

1–3. dia: első tanulási blokk
4–6. dia: második blokk
7–9. dia: harmadik blokk
10. dia: összefoglalás

Így a diákok folyamatosan aktívak maradnak.

Egy érdekes mellékhatása is van ennek a módszernek: a tanárnak sokkal kevesebb szöveget kell írnia a diákra, mert a tanulási folyamatot nem a szöveg, hanem a kérdés–magyarázat–feladat ritmusa vezeti.

És egy apró pedagógiai titok: amikor a diákok tudják, hogy mindig jön egy kérdés, sokkal figyelmesebben hallgatják a magyarázatot.

Köszönöm szépen. Szeretek veled írni. :) 

-------------------------- 

A PI -hez két matematikán túlmutató gondolat: 
Lejátszották a PI-t zongorán 

Illetve a vers: 

Forrás: https://agytoro.hu/tudtad-hogy/miert-olyan-csodalatos-a-%CF%80/ 

A technológia folyamatosan fejlődik, a Canva már tudja a design-t is, egyelőre angolul, de már a kérésnek megfelelő diát tud készíteni... nemsokára menni fog ez neki magyarul is...